Milyen példázatot mondjak, vagy mihez hasonlítsam a mennyek országát? Hasonlatos a mennyek országa ahhoz, amikor egy vakot vezetnek. A vak a bûnös ember, aki a saját és mások hibájából elveszítette a szeme világát. A vezetô a Szentlélek. Isten képes lenne visszaadni a vak látását, ahogy sokakkal közülük megtette és megteszi. Viszont még maga Jézus Krisztus sem gyógyított meg minden beteget, amikor a földön járt. Ennek két oka is van. Az egyik az, hogy minden nyomorúság próbatét olyan tekintetben, hogy hajlandóak vagyunk-e a fogyatékosságunk elszenvedése alatt Istenre hagyatkozni. A vak esetében; engedjük-e magunkat vezettetni a Szentlélekkel vagy más segítôket keresünk? A másik oka a gyógyítás elmaradásának az emberi megátalkodottság. Visszakaphatja valaki a látását, de ha mégsem látja meg azt, amit látnia kell, nincs értéke a gyógyulásának. Az elsô emberpár tökéletes latással rendelkezett az Éden-kertben.
Még magát Istent is láthatták. Mégsem láttak át a gonosz mesterkedésein. Ezzel elveszítették szellemi látásukat, lelki vakokká váltak. Ellentmondásnak hangzik ugyan, de vakon esetleg többet “belát” vagy “meglát” az ember, mint két épp szemmel. Ha valaki a Szentlélek vezetésére hagyatkozik, járhatja élete útját még vakon is, nem téved el, nem botlik meg és megtapasztalhat csodás dolgokat. A Lelket az a Szabaditó küldte a vakok vezetésére, aki életét adta oda a kereszten, hogy ne botorkáljunk céltalanul. Feltámadásával pedig annak a bizonyítékát adta, hogy egyszer minden vak visszanyeri a szeme világát, aki hisz Ôbenne és reménységét belé veti. A menyországban nem lesz szükség vakvezetôre, hiszen színrôl színre látás lesz az osztályrészünk, ahol aztán soha nem veszítjük majd el a látásunkat; örökké mennyei Urunk dicsôségét szemlélhetjük. Addig azonban, amig oda eljutunk, a Szentlélek vezetésére van szükségünk bármilyen legyen a látásunk.
Drótos Árpád, református lelkipásztor, 2024. június 16., Manhattan » Read More